Harmadik évad 5. Éj

Az igazgatói szoba hűvös volt mint mindig.

- Igazgató úr...-köszönt Zero.

- Szervusz Kiryu ilyen hamar vissza tértél. Tudtam, hogy az én gyönyörű fiam milyen ügyes!- áradozott büszkén majd megpillantott engem. A mosoly eltűnt az arcáról s egyre halványodott.

- Yuuki...drága kislányom...-minden gond eltűnt az arcáról olyan volt mint azon az estén mikor befogadott.

- Igazg...apa.- úgy magához szorított hogy azt hittem ha tehetné szétroppantaná a csontjaimat.

Aido-senpaiék kellemetlenül toporogtak mögöttünk.

- Áá az éjjeli tagozat egy része! De hol van a jóképű Kaname?!

- Ő nem jött velünk.- jelentette ki Kasumi, nem tudván számunkra ez mekkora baj.

- Miért?

- Mert el..el kellett jönnöm..- fordultam Zero felé.

- Ühüm...És most visszatérnek az éjjelisek..?

- Azt hiszem ez lesz a legjobb.-válaszolta céltudatosan Rima-senpai.

Csend uralkodott el a szobán. Mindenki gondolkodott valamin. Végül a csendet Kasumi törte meg.
- Köhöm..Uram...megtisztelne ha tanulhatnék az akadémiáján...- hajolt meg apa előtt. pff..ez teljesen felesleges volt, hiszen ő valahányszor új diákról van szó olyan izgatott lesz mint egy kisgyerek...
- Ohhh! Egy ifjú vámpír hölgy! Kedves, örömet okoznál ha itt tanulnál.- ragyogott.
- Köszönöm.- mosolyodott el Kasumi.
- Na szóóóval...most mind itt maradtok! De tudod Yuuki drágám, ez nem maradhat örökre így...- fordult felém sejtelmes tekintettel.
Én válaszképp csak bólintottam, Zero pedig a szemét forgatta (mint álltalában).
- És én melyik szobát kapom...?- gondolkoztam el hangosan.
- Háát most nincs szabad szoba csak az éjjeli tagozatban...-
- Na nem! Yuuki nem vámpír!- csapott az asztalra Zero. Majd eszébe jutott, hogy sajnos nincs igaza...
- Vagyis...nem járhat az éjjelisek közé!- szögezte le, majd tekintetét az ablak felé forította, mintha valami nagyon fontosat nézne.
- De nem rakhatom össze egy emberrel....nem mintha nem bíznék benned drágaságom csak tudoood...- pontosan tudom, idióta.
- De lehetsz Zero szobájában.
- Jó vicc..és én akkor az istálóban alszok?- morgott Zero.
- Nem. A szobádban 2 ágy van, fiam...-mélázott el az igazgató.
- Először is...NEM AZ APÁM!!! másodszor meg..felőlem rendben.- vonta meg végül a vállát. Ennyire rossz lenne velem egy szobába lenni? Ezt megjegyeztem.
- Egyébként Zero, azt hittem te ennél felelősségteljesebb vagy...Hiszen tudod, hogy Yuuki...- Sejtelmesen elharapta a mondat végét. Az igazgató egy csapásra olyan komoly lett, hogy azt bármelyik polgármester megirigyelhette volna.
- Nyugodjon meg...ezt nem tudtam elfelejteni..- egy kínos mosoly suhant át Zero arán majd lehajtotta a fejét.
- Micsoda? Mit tud, mi van velem?- kérdeztem fennhangon, mivel fogalmam se volt miről beszélnek. Csend lett. Nem nyugodt csend, inkább az az idegesítő. Olyan amelyről mindenki tudja, hogy valami kellemetlen fog következni, de senkinek nincs bátorsága kimondani.
- Hogy terhes vagy.- mosolyodott el az igazgató.
- Micsoda?!!- hirtelen jobb és érettebb reakció nem jutott eszembe annál,hogy felordítsak és rácsapjak az asztalra.
Aidou nem bírta tovább, kitört belőle a hangos nevetés, már szinte a földön fetrengett. Mindenki kérdőn nézett rá.
- Bocsánat, bocsánat..-törölte le a könnyeit , amik nevetés közben előtörtek belőle.
- De hogy Yuuki terhes...ez elképesztő! Honnan szedték ezt a baromságot?- nevette el magát megint, közben már kínjában a falat kezdte csapkodni.
- Ezt meg,hogy érted Aidou?!- kérdezte Zero.
- Mondjuk úgy, hogy az egyedüli nőnemű lény ebben a szobában, aki az elkövetkezendő időben teherbe estet az...maximum Rima!- magyarázta Aidou.
- Ezt meg hogy érted?!- förmedt rá Rima.
- Ja, sehogy-sehogy...csak tudod mostanában olyan sokat vagy együtt Shikivel, hogy engem nem lepne meg ha esetleg...- Aidou nem tudta befejezni a mondatot, mivel Rima keze találta képen.
-Te és az a mocskos fantáziád..-tette hozzá Rima. Úgy tűnt, hogy a háttérben Shiki nagyon jól szórakozik ezen a kis botrányon...
- Ha nem vetted volna észre, észlénykém...mindig is sokat voltak együtt..- morogta Zero alig halható hangon.
- Jaj nem úgy értem, csak több esélye van Rimának aki egy pasival van. Mint Yuukinak aki nem tud dönteni kettő között...- magyarázkodott Aidou-senpai.
- Kedves tőled...-jegyeztem meg. Aidou pedig vállat vont.
- Szóval akkor nem vagy terhes?- csillant fel a remény Zero szemében.

- Haah...már megint nem voltam elég szarkasztikus...?- töprengett hangosan Aidou.
- Te meg fogd már be!- kiáltott rá Zero.
- Nem.- mondtam végül.
- Mi nem?
- Nem vagyok terhes.